Már gyártják az új, vékonyabb MacBook Prókat
admináltal elkövetett post a 
Közel két hete írtam a "tökéletes MacBook Próról". Arról a gépről, amit a legújabb technológiák felhasználásával, és a régiek racionalizálásával most módjában áll elkészítenie az Apple-nek.
Címszavakban: Ivy Bridge-processzorok, merevlemez-ssd-kombók, optikai meghajtó helyén akkumulátorok, nagyfelbontású kijelzők. Ezek lehetővé teszik, hogy az új gépek gyorsabbak legyenek, és még gyorsabbnak érződjenek, mint a jelenlegiek, a megjelenített kép minősége rengeteget javulna, miközben az egy feltöltéssel végezhető munkaidő nem rövidülne.
Tökéletes!
A héten megjelent hírek alapján egyre több jel utal arra, hogy a laptop már úton van. Most a Bloomberg kezdett el cikkezni a frissített gépcsaládról, amiben lesz ssd, aminek vékonyabb, könnyebb háza lesz, mint az aktuális generációnak, amiből kikerül az optikai meghajtó, amiben az Intel új Ivy Bridge processzorai lesznek, ami a jelenleginél nagyobb felbontású kijelzőt kap (és a legújabb hírek szerint Nvidia grafikus gyorsítót, leszámítva a 13-as gépet, amiben az Intel integrált gpu-ja dolgozik majd).
Arról a gépetről tehát, amiről két hete írtunk. És ez remek hír, egy ilyen konfiguráció jót tenne az eladásoknak és a felhasználói élményeknek is. Egyszerűen nem teheti meg az Apple, hogy ha rendelkezésére áll a technológia, nem ebbe az irányba lép el.
Ettől azonban a Bloomberg szerint nem kell tartanunk: állítólag már áprilisban megkezdték az új, 15 colos modellek gyártását és valamivel később beindul a 13,3 colos laptopok gyártósora is. A 17-es gépekről nincs hír, állítólag az Apple ki is nyírhatja ezt a sorozatot a csekély érdeklődés miatt.
Gene Munster mindenesetre arra számít, hogy a gépek nyáron, júniusban kerülnek piacra. Könnyen lehet, hogy a WWDC-n mutatják be őket a Mountain Lionnal együtt, ami logikusnak tűnik, hiszen az új operációs rendszert már a nagyfelbontású kijelzőkre szabják, ráadásul ha még tényleg nem indult be a 13-as MacBook Prók sorozatgyártása, akkor időbe telik a megfelelő raktárkészlet felhalmozása.
Ezzel együtt a gép rövidesen érkezik. Mindenesetre előbb, mint az új iPhone, ami Munster szerint októberben kerülhet piacra, és aminek állítólag még meg sem állapodtak a végleges formatervében, felépítésében.
Jöhet a tökéletes MacBook Pro
Többször írtam már arról, hogy gépvásárláson töröm a fejem, csak épp nincs még piacon a tökéletes gép. Amit most lehet kapni, az nem felel meg az elvárásaimnak, és gyanús, hogy ami a közeljövőben mutatkozik be, az sem fog. Azt szeretném ugyanis, hogy a Mac legyen hordozható, legfeljebb 13 colos, négymagos és valami beépített ssd-nek hála pokolian gyors.
Ha viszont megvalósul a Slashgear koncepciója, alighanem itt a válasz a kérdésemre, hogy milyen gépre is van szükségem:
Az oldal is elismeri, hogy nem egy valódi termékfotóról, csak egy illusztrációról van szó, viszont ha az Apple mérnökei még nem tudják, milyen átalakításba kezdjenek, ajánlom nekik, hogy olvasgassák a Slashgeart.
A lap szerint ugyanis pofonegyszerű a megoldás minden problémára (és egyúttal jelzik, hogy szerintük ez a fejlődés logikus iránya is): első körben ki kell venni az optikai meghajtót a MacBook Próból, amit tök feleslegesen cipelünk magunkkal. Szoftveroldalon mindenesetre előkésztette az Apple a lépést, hiszen a Mac App Store-ból az OS X, és minden más szoftver simán letölthető, a kaliforniai cégtől az optikai meghajtó nyugodtan mehet a kukába. Ráadásul az Air is bizonyította, hogy lehet élni dvd-olvasó nélkül, méghozzá boldogan.
A Slashgear szerint az optikai meghajtó helyére az Apple beforgatja a merevlemezt, majd rak mellé egy ssd-t is: nem túl nagyot, de legalább akkorát, amekkorán az operációs rendszer elfér. Mondjuk ezek alapján a lap valami néhány gigabájtos rendszert vár, ami nyilván hülyeség (hiszen akkor már egyszerűbb lenne egy olyan hdd-sdd-kombót rakni a Macbe, amilyen az én gépemben is van, és ami csak egy helyet foglal el). Egy 120 gigabájtos egységet viszont már úgy is be lehet építeni, hogy az érdemben nem befolyásolja a gép árát, mégis elférne rajta az összes alkalmazásunk, a merevlemezre meg mehetnek az adatok, képek, filmek, a dokumentumok.
A lap erről nem ír, de a meghajtók mellett már nyilván az Ivy Bridge processzorok lesznek majd, és ahogy azt korábban is megállapítottam, ezek közt akad egy olyan négymagos, ami csak 35 watttot fogyaszt, pont, mint a mostani 13-as Próban dolgozó kétmagos. Szóval semmi akadálya annak, hogy már a legkisebb modellben is felbukkanjon a 2,1 gigahertzes Core i7-es, amiben egyébként az új, HD4000-es grafikus mag dolgozik.
Ez ugyan egy processzorba integrált csip, de megnéztem a tesztjeit és elég szépen szerepelt: közvetlen elődjét simán lenyomja, de ez még semmi. Veri az egy-két generációval ezelőtti dedikált kártyákat is. A 15-ös Próban például mindig erős grafikus mag volt. Két éve még a Geforce 330M dolgozott a modellben, annál körülbelül kétszer nagyobb teljesítményre képes a HD 4000. Egy éve az AMD Radeon HD 6490M volt a belépőszint a 15-ös Próban, annak a teljesítményét is simán hozza az új csip. És csak a tavaly októberben frissített Próval érkező Radeon HD 6750-es az, ami elveri ezt az apró processzorba integrált áramkört. De a végére jöjjön a legfontosabb: a HD 4000-es támogatja a 4K-felbontást, szóval úgy lehet RetinaDisplay-t építeni a MacBook Próba, hogy a grafikus megjelenítés nem jelent pluszfogyasztást a rendszernek. Ami óriási dolog.
És akkor ott van a hatalmas hely, ami a merevlemez elforgatásával felszabadult: na ide lehet berakni a harminc százalékkal nagyobb akkumulátort, amire a kijelzőnek szüksége is lehet. Hiszen hiába nem fogyaszt sokat a grafikus mag, a szuper kijelzőnek azért lehet hogy lesz némi plusz energiaigénye, amit viszont a nagyobb akkumulátor simán tud kompenzálni.
Na de nézzük a lehetséges végeredményt.
Kontrák:
- A gép súlya nőhet néhány dekát
- Eltűnik a semmire sem használt optikai meghajtó
Prók:
- Jöhet az elképesztő minőségű RetinaDisplay
- A tavaly nyári 15-ös Prók teljesítményét hozhatja a 13-as laptop
- Szinten marad az üzemidő
- Nagy lesz a tárolókapacitás
- Az ssd miatt megkapjuk az Air gördülékenységének az érzetét
- Ha az Apple tényleg arra készül, amit a Slashgear meg az Appleblog meg még néhány millió oldal gyanít, akkor az új Pro kötelező vétel lesz.
Mit gondoltok?
Kiegészítők Apple-laptopokhoz 6.990-27.990 forintig az Appleblog shopban.
Meddig bírja a MacBook beépített akkumulátora?
Amikor bemutatták az unibody-gépeket, az ígérték, hogy az új, robusztus akkumulátorokat nem akarunk cserélgetni. Senki sem sajnálja majd, hogy nem lehet kiszedni az elemeket, olyan strapabírók lesznek. Egészen pontosan ez volt az ígéret:
"The built-in battery in the new 13-, 15-, and 17-inch MacBook Pro is designed to retain up to 80% of its original capacity at up to 1000 full charge and discharge cycles."
Hát most kiderült, hogy mi a helyzet. Koncz Dávid barátom ugyanis épp tegnap lépte át az ezer töltési ciklusos álomhatárt 31 hónapos gépével, és ennek örömére a coconutBattery-vel megnézte, hol tart az akkumulátora. Úgy tűnik, nem hazudott az Apple, ugyanis az elemek 82 százalékon állnak:
A kiváló eredményhez persze tudni kell használni a laptopot. A sok töltési ciklus azt jelenti, hogy Dávid rendszeresen használja akkumulátorról a gépet és hagyja azt teljesen lemerülni. Én például kevésbé vagyok alapos, kevesebb teljes merítést-feltöltést csináltam végig, ami meg is látszik az eredményeimen: lényegében ugyanolyan idős a gépünk, nálam azonban csak 334 teljes töltési ciklus futott le, így az akkumulátorom is ramatyabb állapotban van:
Tíz százalékot buktam Dávidhoz képest.
A tanulságok tehát: tényleg nagyon jó, tartós darab a MacBookok akkumulátora, viszont oda kell figyelni arra, hogyan használjuk őket.
Nálatok mi a helyzet?
Nem sokon múlt az AMD-s MacBook Air
A Forbes cikke szerint az AMD Fusion APU komoly esélyese volt a 2011-es MacBook Air projektnek. A CPU-GPU kombóval a pletykák szerint komolyan számolt az Apple, vagyis a korábbi találgatások mégsem voltak alaptalanok.
A Fusion-projekt papíron nagyon ígéretes volt, a Llanóval szerelt Airek 2011 közepére voltak betervezve. Aztán nem lett belőle semmi. Egy korábbi Apple-alkalmazott szerint a probléma az volt, hogy az AMD nem tudott határidőre működő példányokat szállítani. Korábbi AMD-s alkalmazottak máshogy emlékeznek, szerintük a projekt tovább jutott. "A kezünkben volt" - állították, de sajnos túl sok volt a hibás egység, így az Apple nem kockáztatott.
Amikor az Apple bejelentette 2005-ben, hogy Intelre vált, Jobs azt is elmondta, a lépés egyáltalán nem volt előzmény nélküli. Sőt, a Mac OS X akkor már 5 éve ment ezen a platformon, folyamatosan fejlesztették, próbálgatták, mielőtt bevezették volna. Amikor nemrég megkérdezték Tim Cookot arról, hogy tényleg lesz-e ARM-mal szerelt Mac, azt válaszolta: "Minden lehetőséget kipróbálunk. Nem zárunk ki semmit." Ami azt jelenti, hogy a pletykák a mindenféle hardverrel szerelt Mac-prototípusokról valószínűleg egytől egyig igazak, aztán hogy lesz-e belőlük valami, nem ettől függ.
És az is biztos, hogy amióta az Apple a Core i-család óta feladni kényszerült saját elképzeléseit, és az Nvidia grafikus gyorsítóit csak a korábbi Core 2 Duós processzorok mellé pakolhatta, nem érzi magát biztonságban, keresi a másik lábat. Most ez nem jött össze.
Air-esedhet a MacBook Pro idén
A hétvégén felugrottam valamiért Csabához, és amíg vártam rá a nappaliban, megláttam az asztalon a MacBook Próját. Már egy jó ideje egy 13-as MacBook Airt használok, így amikor ránéztem, megfogtam, felemeltem, kicsit elcsodálkoztam. A korábban elegánsnak, könnyűnek, helyenként kecsesnek ható gépet most egészen máshogy láttam. Kicsit vastagnak, nehézkesnek, téglásnak éreztem.
Nem sokkal ezután olvastam néhány cikket, amik szerint ezt az Apple közelebb akarja tolni egymáshoz a MacBook Prót és az Airt. Cupetinóban jól érzik, mikor kell váltani, így nem csodálkozhatunk, hogy egyre több pletyka erősíti meg: 2012-ben az Apple a teljes Pro vonalat tetőtől talpig újratervezik, a változás pedig az Air irányába mutat. Ez az év tehát a hírek szerint újabb mérföldkő lesz a MacBook Pro család életében.
Így aztán lehet, hogy a korábban emlegetett, sokak által várt 15-ös MacBook Air már nem MacBook Air lesz, hanem az új, vékonyabb Pro. De jelenlegi Pro dizájnt sem szüntetik meg azonnal, fokozatosan vonják majd ki a termékpalettáról. Úgy beszélik.
Kétszer gyorsabb lett a MacBook Air ssd-je, csak még nem került bele a gépbe
Amikor megjelent az új Air, a tesztekből kiderült egy érdekesség: kétféle típust gyártanak, az egyiket a Toshiba ssd-jével, a másikat a Samsungéval. A különbséget csak akkor veszi észre a vásárló, amikor már kicsomagolta a gépet: mindegyik 11-esből és 13-asból van ilyen is, olyan is, pedig egyáltalán nem mindegy, hogy melyik Airt vesszük meg. A toshibás ugyanis valamivel lassabb, a tesztek szerint körülbelül ennyivel:
A különbség azonban tovább nőhet. A 9to5Mac újságírója ugyanis kipróbálta az új Samsung ssd-ket, a 830-as sorozatot, és kiderült, hogy az 400-500 megabájtos másodpercenkénti írási-olvasási sebességre képes, kétszer annyira, mint az Airekben használt 470-es.
Fontos infó továbbá, hogy a Samsung már csak a 830-ast gyártja, szóval várhatóan nemsokára még nagyobb lesz a különbség a toshibás és samsungos Airek közt.
Egyelőre azonban még a 470-esekkel szállítják az Apple laptopját, valószínűleg a kaliforniai cég akkora készleteket halmozott fel az ssd-kből, hogy még nem fogyott ki belőlük. Az is elképzelhető tehát, hogy az új technológia már csak az új, Ivy Bridge processzorokkal szerelt Airekben fog felbukkanni, ha egyáltalán. Mert az is elképzelhető, hogy az Apple megszakít minden kapcsolatot a Samsunggal, és csak a lassabb Toshiba ssd-k lesznek elérhetők a típusban.
A MacBook Pro halála
Az elmúlt két hétben a laptopom dédunokáját nyüstöltem. Pedig még csak két éve vettem a MacBook Prómat, de azóta már a harmadik generációnál tartunk. Az akkori 13-asok közül az erősebbet vettem, így a gépemben 2,53 gigahertzes Core 2-es dolgozik 4 gigabájt memória és egy GeForce 9400-as társaságában, ráadásul azóta egy kicsit tuningoltam is rajta: ssd-hdd-hibridet szereltettem bele, hogy bőven maradjon tárolóhelyem, de gyorsabb legyen a munka, és közben a gatyámat se kelljen kifizetni.
Az egyre satnyábbnak tűnő dédapa mellett az új gyerek borzasztóan izmos. Legalábbis processzorszinten, hiszen 2,8-as, kétmagos Core i7-es dolgozik benne. Máskülönben sok minden nem változott: a méret, a kijelző, súly ugyanaz maradt, memóriából se került több a gépbe, és bár az Intel processzorba integrált videókártyája nem számít rossznak a maga kategóriájába, talán csak egy generációnyi előrelépést jelent a Geforce 9400-ashoz képest. Hármat biztosan nem.
A tesztprogramok azért súlyos, mérhető különbséget képesek kimutatni:
Mindezt úgy, hogy az üzemidő érdemben nem változott, talán kicsit még javult is. A valódi kérdés azonban nem ez. A kérdés az, hogy ha valaki úgy dönt, lecseréli kétéves gépét, tehát a legelső, 13 colos MacBook Prót, vagy akár annak szellemi elődjét, a hasonló felszereltségű, 2008-as unibody MacBookot, lát-e gyorsulást, előrelépést, vagy sem.
Hogy ezt kiderítsem, fogtam a saját rendszerem és egy az egyben rápakoltam az új gépre. A Time Machine segítségével ez elég egyszerűen ment, vagy négy óra alatt rákerült mindenem a tesztgépre, elkezdődhetett a nyúzás.
Összefoglalom röviden, hogy mit vettem észre átlagos munkavégzés közben: semmit. Egyáltalán semmit. A háttér, a gép formája ugyanaz maradt, ettől még, vagy talán éppen ezért, észre kellett volna vennem, hogyha a felhasználás sebessége változott volna. Hiszen ezerszer indítottam már el a Safarit, az iPhotót, tudom, hogy reagál a gép, amikor egy flash-es oldalra tévedek, ismerem minden rezdülését, ezért kellett volna egyből kiszúrnom, ha valami megváltozott volna. Mintha a csajod felett átvenné a hatalmat egy idegen civilizáció gonosz küldötte: hiába néz ki ugyanúgy, egyből kiszúrnád, hogy a Marsról irányítják.
De semmi sem történt. Hogy őszinte legyen, a két hét alatt szinte bármikor tetszőlegesen cserélgethették volna előttem a gépeket, fél óra használat után sem tudtam volna teljes biztonsággal megmondani, hogy melyik van előttem. Illetve a programindításnál azért leleplezte volna magát az új rendszer, hiszen abban sima merevlemez van, aminél az én ssd-hdd-kombóm lényegesen gyorsabb, de ez utólagos tuning, kár vele számolni, vagy az új Prónak felróni.
Egy olyan eset volt, amikor kijött az új laptop előnye, de akkor nagyon: a Final Cut X futtatása közben. A határ ebben az esetben azonban nagyon éles volt, hiszen az én gépemmel konkrétan használhatatlan a program, ha nem optimalizáltam a végletekig a nyersanyagot, és ezt most szó szerint értsétek. A videó lejátszása például, ami ugye a vágás alapja, úgy néz ki a kétéves MacBook Prón, hogy megnyomom a space-t, ekkor bejön a strandlabda, pörög úgy nyolc másodpercig, majd szaggatva elindul a videó. Akik esetleg nem mélyültek el a vágásban, azoknak mondom, hogy egy ötperces videó összerakása alatt vagy ezerszer kell elindítani a videólejátszást.
Az új gépen már nem volt ilyen probléma, space-re azonnal elkezdett dolgozni a program, és csak akkor akadt problémája, ha már egy-két órája vágtam a gépen. Ilyenkor az egyik sávról a másikra ugorva szaggatni kezdett a kép és a hang is, de a Final Cut X újraindítása rendszerint megoldotta a problémát.
A leírt jelenség egyértelműen a Core i7-es és az új grafikus gyorsító előnyét hirdeti, más kérdés, hogy aki nem vág videót, és nem játszik a gépén (arra mondjuk még az új 13-as sem nagyon alkalmas), annak érdemes-e lecserélnie a régebbi MacBook Próját. A válasz elég rövid: nem.
Ez a nem azonban legalább akkora érdem az Apple-nek, mint amekkora szégyen. Mert lehet persze ekézni az új gépet, amiért az nem nyújt kézzelfogható előnyt az átlagjúzereknek a régihez képest, én viszont inkább onnan közelítem meg a dolgot, hogy a két-három éves Apple laptop is tökéletesen hozza még ma is az elvárhatót. A ház nem fáradt meg, a kijelző a mai napig tökéletes, a billentyűzet hibátlan, nincsenek kopásnyomok és a 2008-as, 2009-es rendszer teljesítménye még 2012 előtt pár héttel is tökéletesen elég a legtöbb feladatra, amit egy 13 colos géppel el lehet végezni. Nem arról van szó, hogy a régi és az új gép is egyformán lassú. Inkább arról, hogy a léc még mindkettőnek nevetségesen alacsony.
A Mac vásárlása tehát időtálló döntés. Ezt bizonyítja az is, hogy viszonylag jó áron túl tudnék adni a sajátomon. Persze miért tenném? Csak a videóvágás miatt. Ahhoz viszont megvárom a jövőre érkező, Ivy Bridge processzoros MacBook Prót, abban már várhatóan négy mag és jóval erősebb grafikus mag lesz, és akkor talán választási ciklusonként csak egyszer kell majd újraindítanom a Final Cut X-et, aminek a szégyenletes kifagyása óta egyébként kezdek megbocsátani.
De az átlagembernek valószínűleg egy négymagos 13-as sem jelent majd érezhető előrelépést: ha a mostani rendszernek, sőt, a háromévesnek is nevetségesen alacsony a léc, borítékolható, hogy a négymagos sem nyújt majd pluszt. A léc szempontjából ugyanis lényegében mindegy, hogy azt kettő, vagy hat méterrel ugorjuk át. Az Apple-nek persze lépést kell tartania a korral, bele kell építeni a legújabb technológiákat a laptopba, hiszen az a léc lassan, de biztosan feljebb kúszik, de ha igazán meg akarja fogni a tömegeket, kénytelen lesz olyat adni az embereknek, ami meggyőzi őket a váltás szükségességéről.
Szép például a dizájn, de lassan már négy éves, ideje lenne valami izgalmasabbal előállni. Aztán ott van a kijelző: teljesen rendben van, de az 1280x800 pixel ma már kevés, 13 colon bőven elférne mondjuk 1440x900, harminc százalékkal több. Lehetne végre könnyebb a gép, és ideje lenne belerakni azt a technológiai újítást, amitől nemcsak gyors lesz a laptop, hanem annak is érződik majd: az ssd-t, ami sokkal nagyobb előrelépést jelent a legtöbb felhasználónak, mint a négy-, meg akárhány magos processzor.
És ha jól meggondoljuk, el is jutottunk a 13 colos MacBook Airig, ez ugyanis mindazt tudja, amire az átlagfelhasználónak szüksége van. A mostani teszt engem arról győzött meg, hogy teljesítményben bőven elég lenne kevesebb is (és egy korábbi tesztünkből már kiderült, hogy a 13-as Air simán erősebb az én referenciaként használt 13-as Prómnál), súlyban, felbontásban, sebességérzésben lenne többre szükségem, és ezt tökéletesen megtestesíti az Air.
Az átlagfelhasználónak semmi szüksége a Pro jóságaira, és ha nem akarnék vágni, eszembe se jutna következő gépnek Prót venni De ki fogom próbálni, talán még Final Cut X-szel is elég az Air. Ha nem játszol, nem bűvészkedsz elképesztő méretű fájlokkal, nem vágsz, hidd el: az Air a te géped, amiből a csúcsmodellért alig kell többet fizetned, mint a drágábbik 13-as Próért.
Itt a kínai hamisítvány MacBook Air!
A Mic gadget megszerzett egyet magának a csodálatos AirBookból, ami a MacBook Air talán legjobban sikerült másolata. Első ránézésre külsőre pont olyannak tűnik, mint az Apple laptopja, én meg nem mondanám, hogy ez csak utánzat:
Aztán közelebbről már kiderül az átverés. Az Airbook legvékonyabb pontján ugyanis csúnya illesztési hézagok vannak, a gép felső része eláll az alsótól. Néhány bemeneti nyílás mögött is más technológia rejtőzik, mint az Apple-nél (Thunderboltnak ugye nyoma sincs), ráadásul a váz nem alumíniumból, hanem fémszínűre fújt műanyagból készült.
Óriási különbség van a hardverben is: míg az Air egy nagyon erős kis gép, addig az AirBook a kétmagos, semmire sem jó Atom processzorral csak szenved. A Mic gadget tesztjéből világosan kiderül, hogy egy világ választja el őket egymástól, és ssd-ből is csak negyedannyi fért bele, mint az alap 13-as Airbe:
Ennek megfelelően persze az árban is van különbség, míg a legolcsóbb 13-as Air 1,3 ezer dollárba kerül, addig az Airbook már kijön 500-ból. Ha használni is akarod valamire, akkor mindenképp az Apple gépét érdemes választani, de villogni az AirBook ugyanolyan jó, csak ne akard bekapcsolni.
Retina Display jön a MacBook Próra?
Na, végre egy olyan pletyka, amilyen eddig nem volt: állítólag 2880x1800 pixeles kijelzőt kaphat a jövőre érkező MacBook Pro. Az ügyet a DigiTimes több ponton is megerősítve látja: egyrészt az Acer és az Asus is olyan apró gépeket dob piacra a közeljövőben, amik 1920x1080 pixelt képesek megjeleníteni, többet tehát, mint a 15-ös Pro Apple gép.
Ezt a kaliforniai gyártó nyilván nem hagyhatja.
Másrészt adott lesz a technikai feltétel is: jövőre érkeznek az új Intel processzorok olyan grafikus gyorsítóval, ami képes megjeleníteni a 4K-s felbontást, az 2880x1800-zal tehát röhögve elbánnak.
Ráadásul a Lionban már támogatják a 3200x2000-es háttérképet is, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy sok kijelzős rendszerhez tervezik a wallpapereket.
Szóval lassan minden összeáll.
Tény, hogy most például a 13-as Airnek is jobb kijelzője van, mint a profi felhasználásra szánt 13-as Prónak, szóval illik elmozdulni valamilyen irányba.
Minden negyedik Apple-laptop MacBook Air
Miután a Morgan Stanley-nek köszönhetően nyilvánosságra kerültek az NPD számai, kiderült, hogy mekkora szerepet játszik a MacBook Air az Apple életében. Májusban még csak a nyolc százalékát adta a típus a vállalat laptopeladásainak, két hónappal később ez az arány már 22 százalékos volt, mára meg a piac 28 százalékát kaparintotta meg a vékony gépcsalád. Mivel az Airen és a Prón kívül az Apple nem gyárt más laptopot, könnyű kiszámolni, hogy utóbbinak 72 százalék jutott.
Az Air növekvő népszerűsége több faktornak köszönhető. Nyilván az idei frissítéssel megjelent Thunderbolt viszonylag kevés vásárlót kergetett az Air karjaiba. A Core 2 Duo processzorok leváltása és a Core i5, i7-esek megjelenése már sokkal nagyobb szerepet játszhatott az előretörésben: a gépek teljesítménye kétszeresére ugrott, most már van olyan gyors egy Air, hogy akár első gépnek is megállja a helyét.
A legfontosabb azonban talán a fehér MacBook-család kinyírása volt: jelenleg a 11 colos Air a legolcsóbb Apple laptop, az egyetlen, aminek az ára benéz ezer dollár alá (999$), ha valaki olcsó gépet akar a gyártótól, annak nincs nagyon más választása, mint az Air.
Ugyanakkor a gépcsalád sikerét elnézve érthetővé válik az is, miért tervezhet 15, de akár 17 colos verziót is a gépből az Apple.
Social Networking
Műanyag saláta
- Szeptemberben indul az iTunes Festival
- SmartEast híradó 11.
- Jönnek a gyorsabb SSD-k a MacBookokba
- Az Apple célja: 100% megújuló energia
- Itt a Mountain Lion újabb bétája
Pagerank teszter
Tagfelhő
2011 Android Apple Applecsaj Applenek Applet Bréking csak első ezer Final Google Heti hogy iCloud iPad iPadet iPhone iTunes Jobs Jöhet Jön legjobb lehet lesz lett Lion MacBook magyar Magyarországon Match Megjelent megy milliárd milyen Minden mint Már Még nekünk SmartEast Steve Store Utazó Így
WP Cumulus Flash tag cloud by Roy Tanck requires Flash Player 9 or better.