Mi az, hogy keresőoptimalizálás (SEO)?
admináltal elkövetett post a 
Az ilyen alapozó videóknál mindig az az érdekes, hogy milyen analógiát használ a prezentáló az adott témakör bemutatásához. Az alábbi videón a könyvtár - könyvtáros -könyvíró mesével kísérlik meg érthetőbbé tenni a SEO alapkoncepcióját. Igaz, később áttérünk a recept - összetevők vonalra.
Amiket fontosnak tart kiemelni ez a prezentáció:
- számít, hogy milyen szavakból tevődik össze a webszájtunk kontentje
- page title - mert ez foglalja össze az adott oldalon található tartalmat
- linkelés - mert a jó, hiteles szájtokról érkező linkforgalom számít
- link szövege - mert az is számít, hogy mások milyen szempontból hivatkoznak ránk
- reputáció - mert hosszú távon kell jó kontentet, jól linkelt kontetet építeni
Persze, ezek csak az alapok. De időről időre érdemes az alapokat megfogalmazni, hogy egyre kevesebbet kelljen azt a mindennapokban magyarázni. Minél többen ismerik a SEO általános alapjait, annál elfogadottabb lesz ez a szakterület is.
Szerintetek mi tartozik még a SEO egyszeregybe? Mik a legalapvetőbb dolog, amiket érdemes megemlíteni, ha olyasvalakinek kell elmagyarázni a dolgot, aki nem ebben dolgozik?
Sorra derül ki, hogy hogyan élnek vissza mobilon tárolt személyes adatainkkal
Az utóbbi években egyre többet kellett küzdenünk azért, hogy az internet megmaradjon olyannak, aminek ki lett találva, ami miatt alapvető hatással volt nem csak a kommunikációra, a médiafogyasztásra, de szinten minden területen a munkavégzésre, a munkafolyamatokra és ezen keresztül a gazdaságra, a mindennapi életünkre is.
Néhány éve folyamatosan támadás alatt van a net semlegessége. Néha erről, néha arról az oldalról. A net semlegességét jellemzően olyan vállalatok, vállalatcsoportok és iparágak akarják kikezdeni, melyek bénák voltak az elmúlt tíz évben értelmes stratégiát kialakítani ebben a megváltozott világban, és most erőszakkal próbálják visszaszerezni korábbi bevételeiket.
Ehhez persze időről időre politikai támogatást is próbálnak szerezni, és akkor a net semlegességét védő vállalatoknak, élükön a Google-lal, valamint a web ügyét fontosnak gondoló netezőknek kell tömegesen felemelniük a hangjukat ahhoz, hogy az internet és a webes tartalom ne jusson valamilyen kétes üzleti érdekekkel rendelkező, rövidtávú profitcélokban érdekelt vállalat vagy iparág igája alá.
Az internet ügyét legutóbb az amerikai SOPA törvénytervezet, valamint az ACTA próbálta meg kikezdeni. De itt van az egyre esztelenebb európai cookie-ellenes törvénykezési izgatottság is.
Mindhárom politikai kezdeményezés nagyon hasonló atekintetben, hogy kiválasztanak egy-egy valóban erősen negatív történést a múltból, és erre hivatkozva próbálnak nagyon kemény és kategórikus tiltásokat törvényi erőre juttatni. Hogy egy egyszerű példát említsek: amikor a Margit-híd felújításakor arra hivatkozva tiltitták be a biciklizést a hídon, mert állítólag (!) történt ott egy baleset, amikor egy biciklis (vagy robogós) figyelmetlenségből elütött egy kiskorú gyereket.
Gondoljuk meg, hogy mi lenne, ha minden negatív eseményre általános tiltás lenne a reakciónk. Ha például történik az utcánkban egy autóbaleset, és erre a törvényhozónak az lenne a reakciója, hogy betiltja az utcánkban az autózást. Persze addig nem fogja, amíg nem látja emögött az egyértelmű politikai hasznot a maga számára. Mármint a törvényalkotó.
A cookie-t érintő regulázások az EU-ban most azt próbálják elérni, hogy ha egy website cookie-t tesz le a látogatója böngészőjében, erről explicit módon tájékoztassa a júzert. Nyilván voltak a múltban is, és lesznek is, akik vissza fognak élni azokkal az eszközökkel, amiket a kezükbe adnak. De önmagában ebből nem szabadna, hogy következzen, hogy nehezítsük el annak az eszköznek a használatát, úgy általában.
Betiltható-e a kés azért, mert rendszeresen történnek a városban késelések? A kés szerepe sokkal fontosabb a mindennapi életünkben, minthogy egyes, egyértelműen káros felhasználási módjai miatt egy komplett társadalmat büntessünk, bürokratizáljunk, keserítsük meg az életüket mindenféle papírozással, bejelentési kötelezettséggel, stb.
A cookie-k legfontosabb szerepe - a sessionkezelésen túl -, hogy a webszájtok információval rendelkezzenek a látogatóikról. Nem az egyes emberek életében turkálásról van szó, hanem statisztikagyűjtésről. A webszájtok döntő többsége nem azért helyez el a látogató böngészőjében cookie-t, hogy gonoszkodjon vele, hanem azért, hogy a felhasználói statisztikák alapján még jobb, még hatékonyabb szolgáltatásokat tudjon nyújtani... a felhasználónak.
Minden olyan kezdeményezést, mely az internet alapértékei ellen irányul, meg kell tudni hiúsítani. Túlságosan nagy árat fizetnénk azért, ha az internet néhány, a digitális szakadék túloldalán botorkáló, egyes vállalati lobbiérdekeket meglepően esztelenül támogató politikus miatt az internet valami agyonszabályozott, jogi pereskedésekkel agyonütöttm az aktulis politikai és törvnykezési érdekeknek kiszolgáltatott rendszerré korcsosulna.
Mi, akik együtt nőttönk fel az internettel, talán jobban érezzük a tétet, mint azok, akik úgy nőttek fel, hogy számukra természetes az internet, a web jelenléte. Ők nem tudják, hogy az elmúlt 2 évtizedben mekkora változást, mekkora pozitív impaktot jelentett az internet felfejlődése, a maga gyerekbetegségeivel együtt.
Az internet a legfontosabb szabadságélményünk a politikai szabadságjogaink megélése mellett.
Sajnos a fent említett eszementségek elleni harc az utóbbi hónapokban kicsit nehezebbé vált, miután sorra robbantak ki a privacy botrányok. Tényleg a teljesség igénye nélkül:
A Path.com lelopja a címlistát a telefonunkról. Egy fejlesztő, Arun Thampi fedezte fel, hogy a Path mobilalkalmazása a felhasználó tudta nélkül küldi el a Path szerverének a júzer telefonján taláható komplett address book-ot. Dave Morin, a Path.com vezérigazgatója blospostban ismerte el, majd kért bocsánatot a dologért, később pedig frissítették is az appot, hogy mostmár tényleg ne nyalják be sunyiban a felhasználóik címlistáját. Morin hosszas magyarázkodása a Wiredben is olvasható.
Apple: észrevétlenül kerülhettek az alkalmazások szervereire a fotóink. A New York Times február 28-án írt arról, hogy azzal, hogy a location datá-hoz hozzáférést engedünk egy iOS alkalmazásnak, egyben tudtunkon kívül a telefonunkon tárolt összes fotónkhoz is hozzáférést adunk az app fejlesztőjének.
Az Android még durvább? Mindössze pár nap telt el, mire kiderült, hogy az Android platformon még nagyobb a botrány. Az androidos alkalmazások esetében semmilyen módon nem kap tájékoztatást a felhasználó, hogy az alkalmazás a felhasználó telefonján tárolt összes képéhez titokban hozzáférhet. Szintén a New York Times robbantotta az ügyet.
Az Apple nem hivatalosan annyit közölt, hogy elképzelhető (!), hogy a jövőben szoftverfrissítéssel javítani fogják a hibát.
A Google is elismerte a Times-nak a dolgot, és egy meglehetősen fura indoklással magyarázta, hogy miért hagyja, hogy bármelyik androidos alkalmazás ellophassa a telefonunkon tárolt képeinket:
A Google spokesman said that the lack of restrictions on photo access was a design choice related to the way early Android phones stored data. The first Android smartphones could put photos on a removable memory card, which complicated the issue of photo access, he said. For example, a user might grant an app permission to retrieve photos from one card but not want the app to use photos on a card that was in place on another day.
A sornak nincs vége. Szintén február végi botrány, hogy a Google, kijátszva az Apple-készülékek Safari böngészőinek biztonsági pajzsát, titokban cookie-kat küld le a Safariba, és adatokat gyűjt az otttani aktivitásokról.
Szintén március elsején robbantott ki egy másik ügyet a PandoDaily: az Instapaper alkalmazás a felhasználó tudta nélkül tárolja el a telefon vágólapjára tett tartalmait! Ha tehát bármilyen szöveget másolgatunk a telefonunkon, az Instapaper sutyiban azt jól eltárolja. Ebben az esetben is alkalmazásfrissítést ígért be az app gyártója. És, akárcsak a Path.com esetében, usability okokra hivatkoztak: ők csak meg akarták könnyíteni a felhasználóik életét azzal, hogy helyettük (és a tudtuk nélkül) kezelik adataikat.
Nyilván nem tudunk minden esetet, ugyanakkor a fenti példák alapján ma azt állíthatjuk, hogy a telefonunkon tárolt adatainkat egyáltalán nem tekinthetjük személyes adatoknak.
Addig, amíg az Apple és a Google nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a telefonainkon tárolt személyes adataink valóban biztonságban legyenek (és jelenleg messze nem tesznek meg mindent), és nekünk legyen kontrolunk afelett, hogy mihez engedünk hozzáférést és mihez nem, addig úgy kell tekintenünk a mobiltelefonunkra, mintha az azon tárolt adataink, tartalmaink nyitottak lennének bárki számára. Igen, a személyes fotóink is. Igen, a címlistánk is. Igen, az is, hogy mit gépelünk a telefonunkon.
Nem lennék meglepve, ha ezen ügyek kapcsán felerősödne, tovább erősödne a törvényhozói izgatottság azzal kapcsolatban, hogy még szigorúbb, még szabályozottabb, még inkább állami kontroll alatt legyen ez az egész internet nevű mizéria.
Ez pedig valódi veszteség lenne mindannyiunk számára. Nehéz lesz ésszerű keretek között tartani az állam folyamatos felügyelő-regulázó magatartását, ha közben a túloldalon esztelenség, agyatlanság, butaság, rosszhiszeműség miatt folyamatosan okot és támadási felületet ad például a Google és az Apple is.
Alac Baldwin úgy játszott iPadjével, hogy leszállították egy repülőről
Az amerikai sztár híresen imádja iPhone-ját, folyton nyomogatja és a mobillal kapcsolatos élményeit gyakran a Twitteren is megosztja. De úgy látszik, még jobban beleszeretett az iPadjébe, az ugyanis már a épelméjűség határát súrolja, ami múlt héten történt vele.
Szóvivője is megerősítette a hírt, miszerint Baldwint le kellett szállítani egy repülőről, úgy belefeledkezett az iPaden a játékba. A Words with Friends nevű betű kirakós játékot nyomta, amikor a gép már elindult volna a kaputól, hogy felszálljon New Yorkba. A légiutas-kísérők megkérték a színészt, hogy kapcsolja ki a tabletet, de ő erre nem volt hajlandó, annyira elkapta a játék heve. Inkább elhagyta a repülőt, hogy befejezhesse a játszmát, és csak a következő American Airlines-járattal repült New Yorkba.
Hát így.
Olyan 3D-s térképet vett az Apple, hogy elájulsz
Az első iOS-eszköz megjelenése óta az Apple a Google térképszolgáltatását használja a készülékein, de közben folyton keresi a kiutat: több olyan céget is felvásárolt már, amelyik valamilyen alternatív funkciókat kínál, a Google-höz képest jóval több információt biztosítva. Házon belül van már a Placebase, a 3D-s megjelenítést kínáló Poly9, és most a hasonló szolgáltatást kínáló svéd C3-at is megvették (a felvásárlásról már korábban is írtunk, csak most lett biztos, hogy a cég az Apple-höz került).
A csapat egy olyan technológiát fejlesztett, ami különösebb emberi beavatkozás nélkül képes nagyfelbontású, elképesztően részletes 3D-s megjelenítést felépíteni a beszippantott adatok alapján. A program a sima térképek, a műholdképek, a felhasználói fotók felhasználásával generálja a végeredményt, amiben még a kisebb fák is remekül megfigyelhetők, körbejárhatók.
A Saab, a cég korábbi tulajdonosa egy videót is csinált arról, hogyan működik a rendszer. Elég menő:
A videót végignézve szerintem esély van arra, hogy a következő generációs iOS-eszközökön valami ilyesmivel fogunk találkozni. Ne felejtsük el, hogy a SIRI felvásárlásának is az lett az vége, hogy a szolgáltatás felbukkant az új mobilban, sőt, az lett a legnagyobb erőssége.
Úgyhogy én valami ilyesmiben bízom 2012-ben:
Szinte már hivatalos, hogy új dizájnt kap az iPhone 5
Az egész onnan indult, hogy az iCloud Photo Stream bétaverziójában találtak egy ikont, amivel az iPhone-t, az iPadet és az iPod touch-ot jelöli az Apple, és ez nem hasonlított egyik jelenlegi készülékre sem. Kísértetiesen emlékeztetett viszont azokra a képekre, amik a pletykák alapján rajzolt iPhone 5-ről készültek.
Két verziót tudunk elképzelni pillanatnyilag: vagy egy óriási humorbombát rejtett el a bétaállapotú szoftverben az Apple, amire azért kicsi az esély, mert ez szükségszerű csalódással járna, ha az új mobil premierjén kiderülne, hogy mégsem változott a dizájn; a másik lehetőség, a logikusabb, hogy valóban átalakul az iPhone külseje.
A 9to5Macen meg is jelent egy kép, ami a rajz alapján készült, és azt mutatja, hogy milyen lesz az átalakított modell. Láthatjuk, hogy a kör-alakú Home-gomb inkább téglalap alakú lesz, a kijelző valamivel nagyobbra nő, miközben a telefon mérete csökken: ez lesz az első eset, hogy a magasságban komoly átalakulásra lehet számítani az iPhone ötgenerációs történelmében.
De van egy másik opció is: hogy a készülék magassága változatlan marad, ebben az esetben az új arányok miatt jóval szélesebb lesz az 5-ös az iPhone 4-esnél, a kijelző meg bőven 4 col fölé nő. Ezt a forgatókönyvet tudom a legnehezebben elképzelni.
Érdekes adalék a sztorihoz, hogy a Cnet szerint megint elhagytak egy iPhone prototípust, megint egy bárban (úgy látszik, Jobs távozása után már semmi érdekeset nem tud kitalálni a marketingrészleg). Az Apple bemérte a mobil pozícióit, a nyomok egy fiatal fickóhoz vezettek, akinél viszont semmi terhelőt nem talált a rendőrség, és akkor sem akarta kiadni a mobilt, amikor az Apple pénzt ajánlott érte, kérdések nélkül. A hír szerint a prototípusnak csak a hardvere más, a külseje pont olyan, mint az iPhone 4-esé, ezért nem is nagyon lehet felismerni, ami viszont pont ellentmond a fenti hírnek és az iCloud rajzának. Vagy pedig, és ez már a C verzió, jön a fenti mobil, amit meg elvesztettek, az az iPhone 4 kicsit butított verziója, a kevésbé tehetős vásárlóknak.
Akárhogy is, nézzük meg Anarki remek videóját, amit a tavalyi iPhone 4-elhagyás után készített akkor, amikor a Motorola is elhagyott egy telefont, de az senkit se érdekelt:
Lehet, hogy vége a MacBooknak?
Találtam egy véletlenül nem élesített, július elsejei anyagot, amit az azóta történtek fényében elég vicces is újraolvasni:
Érdekes, bár nem feltétlenül logikus gondolatmenet kezdett el futótűzként terjedni a neten.
Futótűzként!
Az egész ügy abból indul ki, hogy az amerikai és európai boltokban komoly hiány mutatkozik a MacBookokból, szokatlanul hosszú várakozási idő után lehet csak hozzájutni a fehér laptophoz. Normál körülmények közt ebből arra következtetnénk, hogy frissülés előtt állnak a gépek, nem szállítják már őket, mert a gyárak az új modelleket szerelik össze, és rövidesen azokból fog nagyobb szállítmány érkezni.
Most viszont nem normál körülmények vannak, mert adódott egy másik elmélet is: az, hogy az Apple egyszerűen kinyírja a gépcsaládot. A magyarázat: a tavaly bemutatkozott, frissített MacBook Airek óriási sikert értek el, amik bizonyos elemzői jóslatok szerint idén ötven százalékos piaci részesedésre számíthatnak az Apple-laptopok között, a MacBook népszerűsége meg átmenet nélkül elillant. Aki jól felszerelt gépet akar, az a 13-as Prót választja, aki meg olcsót, az az Airt, a MacBook piacán egyszerűen vákuum keletkezett.
Tetszetős elmélet, de azért nem eszik ilyen forrón: a kis fehér gép az Apple valaha gyártott legsikeresebb laptopja spéci vásárlóközönséggel, akiknek pont arra van szükségük, hogy legyen egy aranyos, fehér gépük. A világ persze folyamatosan változik, kitapintható trend, hogy az alumíniumgépek, az Air és a Pro már sokkal jobban megfelel a korízlésnek, ennek ellenére szerintem drasztikus lépés lenne valódi utód nélkül megsemmisíteni a kis fehért.
Mit gondoltok?
Miért jó, hogy a Google felvásárolja a Motorolát?
Amikor 2006-ban először jártam Amerikában, azon belül is New Yorkban, a legmenőbb telefon a Motorola Razor V3 volt. Aki adott magára, és nem volt blackberrys üzletember, mind Razr-t szeretett volna. Ne feledjük, akkor még nem volt iPhone. Az Apple-telefont csak fél évvel később leplezte le Steve Jobs. Úgyhogy 2006 őszén még bőven Motorola lázban égett Amerika.
Aztán amikor megjelent az iPhone, a Razr gyorsan vesztett népszerűségéből a tengerentúlon.
Mindezt csak azért mesélem el, mert a Motorola az Egyesült Államokban valami olyasmi, mint itt, Európában a Nokia (volt): helyi cég, mely mintha inkább képviselne minket, mint a többi gyártó.
A Motorola ízig-vérig amerikai. Egészen pontosan chicagói, vagyis inkább tartozik a Keleti Parthoz, mint a Nyugati Part, pontosabban: Kalifornia üdvöskéje, az Apple.
Az iPhone térnyerésének éveiben a Motorola az elsők között ismerte fel, hogy nincs újabb Razr-csoda, az Apple itt igenis agresszíven fogja dominálni a piacot, ha a hagyományos mobilgyártók nem ugranak szintet. A Motorola a szintugrást az Android implementálásával képzelte el. Jól is döntöttek, hiszen a Motorola Droid 2009-es megjelenése volt az első biztos jele annak, hogy az Android platformmal is lehet jó és sikeres készüléket piacra dobni. Az amerikaiak imádták is.
A Motorola Droid hasonló népszerűséget ért el az első hónapokban, mint az iPhone: alig több, mint 2 hónap alatt egymillióan váltottak Droidra!
Az Android platformon nagyon kevés hasonló sikersztorit láttunk azóta. Ami azt jelenti, hogy az elmúlt évek az Android számára a kísérletezéssel teltek. Egyrészt összejött egy klassz platform, ugyanakkor a másik oldalon kevés olyan készülék került a piacra, mely az iPhone kompaktságával, egyszerűségével, szépségével, branderejével fel tudta volna venni a versenyt.
A Google saját zászlóshajói, a Nexus-telefonok sem tudták mindeddig megközelíteni azt az élményt, mely a fogyasztók széles rétegei számára tette volna világossá, hogy "ez a telefon tényleg egyértelműen jobb, mint egy iPhone".
Most tegyük félre a racionális összehasonlítgatásokat. A fogyasztók a racionális érveik mellett egy csomó kevésbé megalapozott benyomást is magukba szívnak, mikor készüléket választanak maguknak.
Ugyanakkor az is látszik, hogy nem elegendő a mobilpiacon a másik elé érni hardveresen, szoftveresen. Ennek a piacnak ismét sok innovációra lesz szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon lépni - egy új Razr vagy iPhone korszakba.
A Motorola agresszivitása és kezdeményezőkészsége, valamint innovációs képessége jót fog tenni a Google technokrata hardver-szoftver gyárának.
A cél ugyanis nem a négymagos, 9 colos, 6 giga ramos okostelefon, hanem egy sokkal egyszerűbb dolog: jövőre ne az iPhone 6 tartsa izgalomban a kütyükre fogékony közvéleményt, hanem valami Motorolával kezdődő ígéret.
Ez a Motorola-Google tandem sikerének a tétje.
Az egy másik kérdés, hogy a Google sokkal jobban járt volna, ha a Samsunggal tud összeállni, mint a Motorolával. Hiszen a Samsung a legsikeresebb mobilgyártó a smartphone porondon. A Google pedig a legsikeresebb smartphone platform-gyártó.
Csakhát a Samsung nem eladó.
A másik, egyben súlyosabb probléma, hogy a Motorola felváráslásával a Google az Android platform egyik telefongyártó-szereplője lesz, s ez a tény elrettentheti például a Samsungot vagy a HTC-t, hogy komolyabb erőforrásokat allokáljon androidos készülékei fejlesztésére. Mert a Motorola-Google úgyis jobb lesz.
Na persze a Samsungnak vagy a HTC-nek nincs nagyon más választása, mint az Android. Tehát mostantól az egész Android-piac sokkal inkább fog függni a Google kommunikációjától, jófejségétől, mint eddig. Ha elkezdenek bénázni, az nem csak az Android platform nokiásodását/symbianosodását hozhatja, de egyben új platformok, technológiák felemelkedését is.
Az Apple megint lehet nevető szereplője ennek a játéknak. Csakhogy, mint az elmúlt 4 évből kiderült, az Apple egyáltalán nem szeretne belépni az olcsóbb okostelefonok piacára. Nem szeretne különféle célcsoportoknak különféle iPhone-okat piacra dobni. Pontosabban: nem eszerint a hagyományos piaci logika szerint működik. Legalábbis egyelőre.
Visszatérve a Motorola-sztorira: egyrészt abban bízhatunk tehát, hogy nagyon klassz androidos mobilokat fog piacra dobni a Google-Motorola a jövőben, másrészt kénytelenek lesznek gesztusokat tenni a többi nagy androidos telefongyártónak, harmadrészt az Apple agresszív szabadalmi háborújától is némileg megmenekülhetnek. Negyedrészt pedig - a Motorola és a Samsung jó eséllyel pörkölhet oda egy utolsót a Nokia-Microsoft tandemnek, és nyomulhat be az épp kimúlni készülő nem-okostelefon piac helyére.
Még egyszerűbben szólva: a Google a Motorola felvásárlásával kellően összezavarta a viszonyokat. Kénytelen lesz mindegyik szereplő újragondolni jövő évi terveit.
Lehet, hogy vége a MacBooknak?
Érdekes, bár nem feltétlenül logikus gondolatmenet kezdett el futótűzként terjedni a neten.
Futótűzként!
Az egész ügy abból indul ki, hogy az amerikai és európai boltokban komoly hiány mutatkozik a MacBookokból, szokatlanul hosszú várakozási idő után lehet csak hozzájutni a fehér laptophoz. Normál körülmények közt ebből arra következtetnénk, hogy frissülés előtt állnak a gépek, nem szállítják már őket, mert a gyárak az új modelleket szerelik össze, és rövidesen azokból fog nagyobb szállítmány érkezni.
Most viszont nem normál körülmények vannak, mert adódott egy másik elmélet is: az, hogy az Apple egyszerűen kinyírja a gépcsaládot. A magyarázat: a tavaly bemutatkozott, frissített MacBook Airek óriási sikert értek el, amik bizonyos elemzői jóslatok szerint idén ötven százalékos piaci részesedésre számíthatnak az Apple-laptopok között, a MacBook népszerűsége meg átmenet nélkül elillant. Aki jól felszerelt gépet akar, az a 13-as Prót választja, aki meg olcsót, az az Airt, a MacBook piacán egyszerűen vákuum keletkezett.
Tetszetős elmélet, de azért nem eszik ilyen forrón: a kis fehér gép az Apple valaha gyártott legsikeresebb laptopja spéci vásárlóközönséggel, akiknek pont arra van szükségük, hogy legyen egy aranyos, fehér gépük. A világ persze folyamatosan változik, kitapintható trend, hogy az alumíniumgépek, az Air és a Pro már sokkal jobban megfelel a korízlésnek, ennek ellenére szerintem drasztikus lépés lenne valódi utód nélkül megsemmisíteni a kis fehért.
Mit gondoltok?
Észre sem veszik az Apple-felhasználók, hogy felhőből játszanak
Nemrég nyilvánosságra került az Apple egyik szabadalma, ami az iTunes Cloud szolgáltatást írja le, egy érdekes összetevővel. A dokumentum, amit 2009 negyedik negyedévében nyújtottak be, pontosan arról szól, amit várunk már egy ideje, és ami indokolja az épülő bazi adatközpontokat.
Ezek alapján a felhasználó majd választhat, hogy médiafájljait lokálisan tárolja vagy egy külső kiszolgáló szerveren, felhőben vagy "bármilyen megfelelő helyen". Utóbbiak hátránya, hogy meg kell várni, míg a letöltött adatmennyiség elegendő a lejátszáshoz úgy, hogy az ne szakadjon meg utána. Várni kell, és az nem Apple-like.
A megoldás: a fájlok egy részét lokálisan, nagyobb részét felhőben tárolva képzeli el az Apple, így a lejátszás azonnal megindul, a maradék adat pedig szép lassan töltődik a háttérben. Az elképzelés szerint a fájlt szakaszokra osztanák, a 410-zel jelölt részek lokálisan lennének tárolva, a maradékot streamelnénk. Azért fontos, hogy ne csak a fájl elejét tárolják a gépen, mert a médiaadatban bárhol lehet egy elválasztó jel (mint például a filmekben a fejezetválasztók), amit mindenképpen helyben kell tárolni, hogy úgy tudjunk ugorni a médiafájl másik pontjára, hogy a lejátszás ott is azonnal kezdődhessen. A felhasználó nem venné észre, hogy streamel, természetesen megfelelő sávszélesség esetén.
Teljes leírás itt.
Illetéktelenek számára is követhető, hogy merre járkál az iPhone-júzer
Két adatbányász olyan szabadon hozzáférhető fájlt talált, melynek segítségével nyomonkövethető, hogy merre járt az iPhone korábban. Hogyan juthat ez az adat illetéktelenek kezébe? Ha jól értem, elég ha olyan számítógépről frissítgetjük az iPhone-unkat, melyhez mások is hozzáférhetnek. Vagyis akár a tudtod nélkül is nyomonkövethet minden olyan ember, akinek van hozzáférése a számítógépedhez vagy laptopodhoz. És ez pedig elég komoly biztonsági kockázatnak hangzik.
By passively logging your location without your permission, Apple have made it possible for anyone from a jealous spouse to a private investigator to get a detailed picture of your movements
Az üggyel kapcsolatban egy kevésbé fontos és egy nagyon fontos kérdés merül fel:
1. Miért gyűjt az Apple ilyen adatokat?
2. Miért nem védik jobban az ilyen adatokat? Vagyis miért engedik, hogy illetéktelenek szabadon hozzáférhessen?
Amúgy nekem nincs nagy problémám azzal, ha az Apple pl. gyűjti a júzereiről az anonim geolokációs adatokat. Azzal már sokkal nagyobb bajom lenne, ha mindez kontrollálatlan formában, bárki számára, beazonosítható módon és szabadon hozzáférhetővé válna. Ráadásul úgy, hogy nekem erre semmi ráhatásom nincsen. Avagy: nem tudom kikapcsolni a telefonomban a geolokációs adatok automatikus megosztását az akárkikkel.
Social Networking
Műanyag saláta
- Szeptemberben indul az iTunes Festival
- SmartEast híradó 11.
- Jönnek a gyorsabb SSD-k a MacBookokba
- Az Apple célja: 100% megújuló energia
- Itt a Mountain Lion újabb bétája
Pagerank teszter
Tagfelhő
2011 Android Apple Applecsaj Applenek Applet Bréking csak első ezer Final Google Heti hogy iCloud iPad iPadet iPhone iTunes Jobs Jöhet Jön legjobb lehet lesz lett Lion MacBook magyar Magyarországon Match Megjelent megy milliárd milyen Minden mint Már Még nekünk SmartEast Steve Store Utazó Így
WP Cumulus Flash tag cloud by Roy Tanck requires Flash Player 9 or better.